Ha tavaly év elején kérdezték volna, valószínűleg senki nem tippelt volna arra, hogy 2022-ben a legnagyobb pénzek nem állampapírokba, hanem befektetési alapokba mennek a magyar háztartásoknál. Az MNB friss statisztikái szerint annak ellenére ez a valóság, hogy a lakosságnál lévő DKJ-állomány közel ezermilliárddal bővült. Ez pedig jól mutatja, milyen átrendeződések voltak a háztartások megtakarítási szerkezetében.
Évtizedek óta nem látott inflációval szembesültek a magyarok tavaly, ami az árak emelkedésén túl a befektetések hozamcsökkenésén keresztül is érintette a pénztárcájukat. Decemberben 24,5%-ot tett ki az infláció az egy évvel korábbi szinthez képest, de még az éves átlagos infláció is elérte a 14,5%-ot. Megnéztük, hogy ezzel a pénzromlási ütemmel mely magyar befektetési alapok tudták felvenni a versenyt. Rossz hír, hogy kevés olyan alap volt, amely infláció feletti hozamot ért el, és ezek között nincsenek benne a tavalyi év sztárjainak számító kötvényalapok sem.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) minden évben felülvizsgálja a középtávú államadósság-kezelési stratégiáját, 2022. végén a felülvizsgálat keretében az ÁKK jelentősebb változtatásokat is végrehajtott: módosította korábbi benchmark módszertanát és a kapcsolódó sávhatárokat, továbbá egy teljesen új benchmark is bevezetésre került - derül ki az ÁKK szakmai írásából.
Az Államkincstár tájékoztatása szerint két felületét sem tudják elérni jelenleg az ügyfelek.
Pár napon belül kapható az új, 2042/S jelzésű Babakötvény, amely a tavalyi 14,5%-os inflációra 3 százalékpont kamatprémiumot fizet, összesen tehát 17,5%-kal kamatozik idén. Jelenleg egy olyan lakossági állampapírt sem találunk, amely magasabb kamatot biztosítana a Babakötvénynél.
Hiába az újragondolt Prémium Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír, nem sikerült megtörni a 2022-es évet végig kísérő állománycsökkenést, így december végén 8620 milliárdos egyenleggel zártak a forintos lakossági állampapírok, ami évekkel visszavetette az állománybővülést. Az év legnagyobb vesztese egyértelműen a MÁP+ volt, 2022 slágere pedig az inflációkövető állampapír, és az idei év is úgy tűnik, hogy ez utóbbi papírnak kedvez majd.
Decemberben a befektetési alapok közel 360 milliárd forintnyi friss tőkét gyűjtöttek, ennél magasabb pénzbeáramlásra a szektorban eddig még sosem volt példa. Úgy tűnik tehát, hogy a magyar megtakarítások egy jelentős része decemberben ismét a befektetési alapokat mellett tette le a voksát a lakossági állampapírok helyett, ezen belül is elsősorban a kötvényalapok vonzották a friss pénzeket, ahol ugyancsak rekord eredmény született.
Szinte biztosra vehető, hogy 8,4% lesz a tavalyi átlagos infláció az eurózónában, és már azt is tudjuk, hogy Magyarországon ez a szám 14,5%. Az inflációs adatokat ismerve pedig felmerül a kérdés, melyik inflációkövető lakossági állampapírt érdemes megvenni, vajon a forintos PMÁP vagy az eurós kamatozású PEMÁP lenne a jobb választás? A kamat persze sokat számít a döntésben, de a forint árfolyama talán még többet. Alábbi cikkünkben annak jártunk utána, milyen forint árfolyam mellett érdemes egyik vagy másik papír mellett letenni most a voksunkat.
Jövő hét csütörtöktől, azaz 2023. január 19-től 15,25% és 16% éves kamattal vásárolhatók a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) legújabb sorozatai, a 2027/K, illetve 2030/I, amelyek kamatbázisa ‒ az előző évi átlagos éves infláció mértéke ‒ 14,5% lesz, kamatprémiuma változatlan, az előző sorozatokéval megegyező, azaz a 2027-ben lejáró sorozaté 0,75%, míg a 2030-ban lejáróé 1,50% - derül ki az ÁKK közleményéből.
Novemberben ismét fordult a magyar állam hitelezőinek sorrendje: míg októberben először fordult elő olyan, hogy a hazai lakosság vált a legnagyobb állampapír-tulajdonossá, novemberben ismét átvették ezt a címet a külföldi befektetők. Mindeközben történtek más érdekességek is a magyarok megtakarításaiban: a befektetési alapok vagyonnövekedése 2022 első 11 hónapjában meghaladta az ezermilliárd forintot, a lakosság DKJ-állománya pedig a 850 milliárdot.
Hétfőn véget ér a szokásosnál hosszabb iskolai téli szünet és az igazgatási szünet is, ezért aki lemaradt volna a hírekről, annak most összefoglaljuk, milyen fontos, a pénzügyi szektort érintő események történtek az elmúlt három hétben. Az általunk 10 legfontosabbnak tartott hírt gyűjtöttük össze.
Két évtizedes csúcshoz értek a magyar kötvényhozamok tavaly, amelyeknek az infláció és a kamatemelések mellett a gyenge forint sem tett jót. Nem voltak könnyű hozamszerzési helyzetben a magyar kötvényalapok, különösen a hosszú futamidejű, magyar piacra fektető alapok szenvedtek 2022-ben. Nagyon is jól vannak viszont a pénzpiaci alapok, amelyek az elmúlt évek nulla körüli hozamsivatagából tavaly sok esetben a kötvényalapokat is meghaladó hozamokat értek el. Ami még érdekesebb, hogy bár a hozamok még nem az igaziak, elképesztő vagyonok áramlottak tavaly a kötvény- és pénzpiaci alapokba, sok esetben a lakossági állampapírok kárára.
Két év koronavírus után 2022 szinte már minden másról, csak nem a Covidról szólt (Kínát leszámítva): februárban kitört az orosz-ukrán háború, ennek geopolitikai, gazdasági és energiapiaci hatásai végig kísérték az egész évet. Az infláció történelmi szinteket ütött meg a világ számos országában és itthon úgy tűnik, 2023 sem hoz fellélegzést ebben. A jegybankok folytatták a szigorítást, a recesszió pedig több elemzőház szerint is elkerülhetetlen. Az biztos, hogy 2023 is bővelkedni fog a gazdasági, tőkepiaci és geopolitikai történésekben, így megnéztük, mibe érdemes fektetni a következő 12 hónapban.
Alapjaiban írta felül a hitelezés és a megtakarítási piac játékszabályait az elszabaduló infláció 2022-ben. Év végi visszatekintő cikkünkben most a lakáshitelek és a lakossági állampapírok példáján mutatjuk be, mit hozott eddig a durván megemelkedett kamatkörnyezet.
A hazai bankszektor egyik legszélesebb szolgáltatáspalettája jöhet létre a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék Csoport fúziójával. Az új bank jövő tavasztól MBH Bank Nyrt. néven működik tovább, céljai között szerepel egy olyan platform kialakítása, amelyen keresztül az ügyfél összes, bankhoz köthető igénye egy felületen lesz kiszolgálható. Pleschinger Gyula Márkkal, az MKB Private Banking üzletágának igazgatójával beszélgettünk a nagyszabású fúzióról, annak hatásairól, az egyre aktuálisabb családi vagyonkezelési stratégiákról, valamint arról, hogy hogyan illeszkedik a privátbanki stratégia az ESG célokhoz.
Új lakossági állampapír bevezetésével, a MÁP+ kamatának megemelésével, az Egyéves Magyar Állampapír kivezetésével, a 4 éves inflációkövető állampapír megszűnésével és egyben a PMÁP futamidejének meghosszabbításával tervez jövőre az Államadósság-kezelő Központ a ma ismertetett finanszírozási terv, illetve a sajtónak tartott szűk körű háttérbeszélgetésen elhangzottak alapján. Kurali Zoltán kifejtette, mit lehet tudni a változásokról és az új lakossági állampapírról.
Először még úgy tűnt, hogy októberben sikerült megfogni a hónapok óta tartó lejtmenetet a forintos lakossági állampapírok állományában, de a november ismét csalódást keltő számokat hozott: további 350 milliárd forinttal csökkent az állomány, ezt elsősorban a MÁP+-ból kiáramló pénzek hajtották. Az inflációkövető prémium állampapír és a bónusz állampapír sem tudta ellensúlyozni a folyamatot, ezekbe mindössze 100-100 milliárdnyi friss nettó tőke érkezhetett.
Novemberben tovább meneteltek a befektetési alapok: múlt hónapban több mint 200 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a szektorba, ezzel és a jó hozamokkal együtt a kezelt vagyon új csúcsra, 9000 milliárd forint fölé nőtt. Ez azt is jelenti, hogy a befektetési alapok szektora így már több pénzt kezel, mint amennyi megtakarítás lakossági állampapírokban van. A befektetők kedvencei továbbra is a kötvény- és pénzpiaci alapok, a legjobb hozamokat viszont nem itt, hanem ezúttal az ingatlanalapoknál kell keresni.
Nem kis feltűnést keltett Matolcsy György MNB-elnöknek a Parlament Gazdasági Bizottsága előtt december 5-én elhangzott beszámolója. Írásomban - néhány általánosabb megállapítás után - mindössze egy elemet emelnék ki a jegybankelnök hozzászólásából.
Ahogy a magyar, úgy dönt történelmi csúcsokat az eurózóna inflációja is, novemberben 10%-ot tett ki az áremelkedés. Idén ráadásul egész évben a forint gyengülését lehetett végignézni, így annak, aki védené magát az inflációtól, miközben a forint további gyengülésére számít, jó választás lehet a Prémium Euró Magyar Állampapír, amely inflációkövető eurós kamatozást biztosít. Azoknak, akiknek még tavaly sikerült venniük PEMÁP-ot, a papír már 10% feletti eurós hozamot hoz, a jelenleg elérhető konstrukció 2024-ben fizeti majd ki az idei inflációt.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
Állítólag aktív a légvédelem.
Nem értek célt a bombázások.
Erre az országra vélhetően te sem gondoltál.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
